Szerelem a levegőben 1. fejezet

1. fejezet.

/Patrik/

Az első tanítási napon, ahogy beértem a suliba, rögtön odaléptem a haverokhoz és köszöntöttem őket. Nem sok változott rajtuk, a nyáron, vagy csak én nem vettem észre, mert szinte mindennap találkoztunk.

-Császtok!- köszöntem oda, egy rágón csámcsogva.

- Cső, haver!- vágott hátba Dénes a legjobb haverom. A többiek is visszaköszöntek majd folytatták a beszélgetés.

- Hogy mi van?- nézett rá Dávid Tamásra, aki épp mesélt valamit.

- Mondom! Anyám mesélte, hogy jön egy új csaj az osztályunkba!-bizonygatta. Na, erre mindenkinek beindult a fantáziája.

- Fú, remélem dögös lesz!- merengett el Dénes pillanatok alatt.

- Na ja persze!- röhögtem ki azonnal.- Aztán meg jön valami nagy nyomi, ronda, pattanásos fejjel, szemüvegben meg fogszabályozóban.

- Kösz! Legalább a reménykedést megtarthattad volna nekem!- nézett rám felháborodva mi meg csak kiröhögtük őt. Elég hangosak lehettünk, mert aki elhaladt mellettünk mind ránk nézett. Öt srác a suli előtt már az első napon röhög? Ugyan kinek ne lenne az álma beállni közénk.

- Hé, Dénes ott jön az exed!- néztünk vigyorogva mögé. Gréta végig vonult mellettünk mintha csak valami királynőválasztáson vagy min lenne. Mosolyogva, de hidegen végig mért minket.

- Sziasztok!- köszönt majd beállt Tamás meg Zsolt közé. - Kinek hogy telt a nyara? Mi Görögországon voltunk- nézett végig rajtunk mosolyogva. Ezt mondania is fölösleges volt mivel a szép lebarnult bőre erről árulkodott, egyébként szerintem a suliban nem volt egyetlen ember se aki nem tudott volna róla, ugyanis a Facebook üzenő fal vele meg a feltöltött képeivel volt tele. Aztán előhúzta a méregdrága, csili-vili legújabb típusú IPhone-át.

- Mindjárt csengettek nem jöttök be?- nézett ránk miután megnézte az időt. Mi összenéztünk és megvontuk a vállunkat.

- Menjünk...- mondtam mindannyiunk nevében, majd beindultunk. Benyomultunk a terembe, majd mindenki leült a helyére. Huszonegyen vagyunk az osztályban, és az évek során kialakult egy ülésrend köztünk.

1. sor

Gábor, Krisztián              Luca,Zsófi             Diána, Kata

2. sor

Fanni, Kriszta           Gréta, Timi          Sára, Flóra

3. sor

Dorina (csendes lány)       Lili, Vivi          Csaba 

4.sor

Patrik (én), Dénes            Zsolt            Dávid, Tamás

- Gyerekek, csendet kérek! Az óra már megy- nézett ránk az ofőnk, Károlyi Géza tanár úr .- Gyorsan mindenki üljön le a helyére, sok megbeszélni valónk van!- sürgetett mindenkit, mi meg csak a szemünket forgattuk, hogy ugyan mi lehet olyan fontos az első napon, amit 3 ofői órán át kell megbeszélni. 

Mikor nagyjából elhelyezkedtünk s elhalkultunk a tanárbá' hozzá is kezdett.

- Na akkor az első dolog az, hogy jön egy új osztálytársatok, fogadjátok szeretettel őt- mondat, mire Tamás végignézett a sorunkban és azt suttogta nagyon halkan, hogy "ugye megmondtam??", de ez már senkit nem érdekelt, mindenki ofőt nézte izgatottan. Engem annyira nem izgatott, én nekem soha egyetlen lány sem az esetem, főleg a suliból nincs.

- A neve Kocsis Lilla, 15 éves, mert egy évet kint laktak Angliában- sorolta. Az angol ország hallatára a fél lánycsapatnak felcsillant a szeme. Nem értem mi olyan nagy szám benne? Majd az ofő elindult az ajtó felé és kiszólt. - Kerülj beljebb! Gyerekek, bemutatom Lillát. Kérlek, mutatkozz be .- mondta, amikor a lány belépett az osztályba. Én csak épp felpillantottam a füzetemből, amibe addig firkáltam, ám nem tudtam többet levenni róla a szememet. Az a kék szem, az az aranyos rövid barna haj, ami nagyon jól állt neki, az öltözködése. Egyáltalán nem olyan volt, mint a többiek az osztályból. Nem volt rajta márkás cucc, egy kiló festék, és a haja is simán ki volt engedve, semmi hajvasaló, hanem simán omlott le a vállára, hullámosan. Ott rögtön megállt velem a levegő, és csak néztem. Kicsit szégyenlősen nézett körbe.

- Sziasztok, Lilla vagyok. De gondolom, ezt ti is tudjátok- mondta teljesen összezavarodva.